2015. október 6., kedd

11. Álom lovas

Dylan o'Brien ❤️
Elindultam a bejárat irányába, közben azon gondolkoztam, hogy még meggondolhatom magam. Ebben a pillanatban volt késő.... Valaki megfogta a vállam.
- Szia Rapunzel! - köszönt egy ismerős hang.
- Szi...szia! - mondtam, mikor szembe kerültem a lovassal.
- Wayra? Megleptél... nem gondoltam, hogy te leszel.
- Ahogy én sem, hogy te. - mondtam válaszul Dave-nek.
- Hát akkor most mi legyen? - nézett rám.
- Nem tudom. Ez elég kellemetlen.
- Igen. Valóban az. De jól nézel ki. - mondta, de inkább csak próbálta menteni a menthetetlent.
- Köszi, neked is jól áll a kék ing.
- Köszönöm. Akkor egy hambi? Elmesélheted, hogy hogy kerültél fel egy társkereső oldalra.
- Jó, de akkor, ha te is elmondod.
- Megegyeztünk. - mondta mosolyogva, miközben a gyorskajálda felé vettük az irányt, az étterem helyett.
- Hát... a társkeresőre való fel regisztrációmat illetően... - próbáltam eltagolni, hogy ezzel is húzzam az időt - gondoltam egy próbát meg ér.
- Ennyi? - nézett rám felvont szemöldökkel.
- Igen. És te? - álltunk be a sorba a gyorsétkezde előtt.
- Én is így voltam.. uncsi mindig az utcán csajozni vagy valami buliban. – oké, az övé nem mesterkélt.
- De te teljesen más vagy, mint a profilodból és az üzeneteidből...
- Sokrétű személyiség vagyok.
- És ki az igazi te?
- Nem tudom. Talán mindkettő.
- Nem. Annál a profilnál te belevalóbb csaj vagy, és távolságtartóbb. - mondta mosolyogva. -
 Te sem vagy a tanulás mintaképe. - néztem rá majd a kiszolgálóra - Egy sajtos hamburgert.
- Oké ez igaz. Én pedig egy szalonnásat, ha lehet sok mustárral.
- Nah látod.
- Egy pont oda... tudod az az igazság, hogy Caleb helyett jöttem el, mivel a nagyapja elrángatta volna egy idegen csajjal találkozni és megbeszéltük, ha jó a csaj, akkor azt mondom, hogy épp nem ért rá. Ha nem akkor lerázom. Ha az én esetem megtartom és elmondom neki az igazat, de arra nem voltunk felkészülve, hogy te leszel. - mesélte el, amin én nevetni kezdtem, amit nagyon furcsállt.
- Most mi van?
- Bocsi ne haragudj. Ez kicsit vicces szituáció. Mit fogsz neki mondani ál álom lovas? - nem buktattam le sem Zoe-t, sem magamat, mert lehet az még kellemetlenebb lenne.
- Hát.... azt hogy megtartom.
- Tessék? - néztem rá felvont szemöldökkel.
- Vicceltem. Nem, még nem tudom.
- Értem. Akkor találd ki, mire megeszem ezt. - fogtam meg a sajtos hamburgert, közben ő fizetett.
- Nem vicceltél legalább, hogy vega vagy...
- Hát... igen az vagyok. - mondtam, hogy ne buktassam le magam.
- Hm.... és a gyorskajálda nem ellenkezik az elveiddel, mivel te mondtad, hogy legyen egy étterem?
- Mindig ki kell új dolgokat próbálni, ami nem hús. - vágtam ki magam. Ezen csak mosolygott, majd neki estünk az ételünknek. Közben persze beszélgettünk egy padon ülve, mikor befejezte az evést rám nézett.
- Tudod, nem is vagy olyan amilyen álarcot viselsz...
- Hm? - kérdeztem vissza két falat között.
- Nem vagy az a nagyon mogorva, zárkózott lány, de olyan sem, mint az adatlapodon... az a félénk, önbizalom mentes csaj. Inkább egy belevaló, őszinte, optimista csaj vagy. Vagyis már nem tudom
melyik is vagy. - lenyeltem az utolsó falatom, majd válaszoltam.
- Én sem tudom most, hogy ki is vagyok igazán. Tudod, az utóbbi időben sok dolog történt, amit most kezdek feldolgozni.
- Értem. Sajnálom.
- Nem kell, attól nem lesz jobb. De azért köszi. - mondtam mosollyal az arcomon.
- Mit fogsz mondani Caleb-nek?
- Mit szeretnél, mit mondjak?
- Én kérdeztem, te válaszolj.
- Nem egészen tudom. Örülne, ha tudná, hogy te vagy Rapunzel, de annak nem, hogy nem ő jött el. Viszont te randiznál vele?
- Én nem, de más igen.
- Ezt most nem értem.
- Zoe, helyett jöttem el.
- Mi van?
- Igen. Csak nem akartam mondani. Zoe, örülne, ha randizna Caleb vele, ha tudná, hogy ő volt itt... csak nem tudom, ő mit érez iránta.
- Ahha..... hát Caleb-nek egy lány tetszik egyedül, de ezt mondta neked, nem?
- Igen.
- Nah... de ő nem randizna vele, Caleb meg mással nem igen randizna... Ez így elég bonyolult. Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy el sem jött a másik?
- Ez szemétség... utána egymást szidnák. - ellenkeztem.
- Jó, de legalább nem buknának le. Vagy mi van, ha én azt mondanám, hogy a csaj túl jó hozzá? Te meg, hogy a srác én vagyok?
- Hm.... ez a csaj túl jó hozzád szemétség Caleb irányába.
- Oké... akkor valami ilyesmit?
- Oké. - állapodtunk meg, majd egy keveset beszélgettünk még és köszöntünk el a másik hazudozótól.
- Akkor további szép napot, Dave!
- Neked is, de nincs kedved máskor az álom lovassal találkozni?
- Lehet róla szó. Szia!
- Szia! - búcsúztunk el, majd elindultunk a saját dolgunkra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése